Digitális történetmesélés

Képszerkesztés

Socrative online teszt

A Socrative felületét igen könnyű kezelni, így akár a diákok is könnyen készíthetnek feladatokat a csoport, illetve saját maguk részére. Tetszik, hogy három feladattípus közül is választhatunk, ez változatossá tehető a teszt. Nekünk meggyűlt a bajunk az oldal lassúságával, a képeket nem igazán akarta feltölteni, illetve a különböző feladattípusok közti váltást sem kezelte rugalmasan, folyton lefagyott. Természetesen lehet, hogy ez nem az oldal általános hibája, azonban én kipróbálnék (és fogok is) más hasonló tesztkészítő oldalt.

21. századi készségek

21. századi készségek

Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció

A címbe beágyazott videó vicces formában azt reprezentálja, milyen fontos az idegen nyelven való kommunikáció a megértés/megértetés szempontjából. Ez az a készség, amire manapság talán a közoktatásban is nagyobb figyelmet fordítanak, mint néhány évtizeddel korábban. Ma már az angol és német nyelven kívül sok helyen a diákoknak lehetőségük nyílik más nyelvek közül is választani, mint például az újlatin nyelveket, oroszt vagy akár a japán, kínai nyelvet. Ezt a lehetőséget mindenkinek, még a szakmunkás tanulóknak is meg kellene adni, mert sosem tudhatjuk, melyik gyereket mi érdekli, és miben válik kiemelkedővé.


Véleményem szerint az idegen nyelvtudás készsége nem csupán azok számára elengedhetetlen, akik külföldre készülnek, esetleg többet utaznak mint társaik, hanem azok számára is fontos, akik az ország határain belül képzelik el jövőjüket. Egy idegen nyelven beszélő nem csupán kommunikálni képes az adott nyelven, ez sokkal komplexebb dolog. Belelát és ismeri a másik kultúra sajátosságait, mondhatni a világ egy más szeletébe kap bepillantást a nyelven keresztül. Egy idegen nyelv egy új világot tár a tanulni vágyó szeme elé, amit mindenkinek egyszer meg kell tapasztalnia.

Digitális forrásokat felhasználó tevékenység leírása

Az óra célja a szótanulás turizmus témakörben. A csoport kb. 15 fős turizmus és vendéglátás szakos, második féléves hallgatóból áll, akik anyanyelvükön már tisztában vannak (legalábbis már tanulták) a turizmus fogalmával és annak szókincsével, azonban idegen nyelven még nem volt lehetőségük ezt elsajátítani. A csoport fő nyelve az angol és az orosz, ezáltal ezekhez a nyelvekhez kapcsolódó feladatokat fogunk végezni.

Ráhangolódás:

Mivel gyakorlati óráról van szó, így megkérem a tanulókat, hogy 3 csoportra bontva írjanak össze annyi vendéglátással kapcsolatos, fontos szót, fogalmat szófelhőbe rendezve (https://tagul.com/), amennyi csak 15 perc alatt eszükbe jut. Itt kiderül mit tartanak fontosnak a tanulók az előző félévben tanultakból, illetve ez a szógyűjtemény jó alapot ad majd a továbbiakban.

Jelentésteremtés:
A hallgatók bemutatják, amit csoportokban összegyűjtöttek, majd a 3 szófelhőből készítünk egy közös szófelhőt, hogy ugyanaz a szó ne szerepeljen kétszer, illetve lehetőség szerint kiegészítjük a listát. Mindez körülbelül 15 percet vesz igénybe, és nagyjából olyan 60 szavunk lesz.

Ezt követően tudatosítom a hallgatókban, hogy ezekre a szavakra idegen nyelven is szükségük lesz, így az óra második felében ezeket fogjuk összegyűjteni és gyakorolni. Az előző csoportok újra együtt dolgoznak, és a szavakat háromfelé osztva  találják meg azok angol és orosz megfelelőjét a szótár segítségével. Ezt követően az összegyűjtött szavakból feladatokat, szókártyákat készítenek (edshelf.com vagy egyéb, a hallgatók által választott szótanulást segítő oldal/alkalmazás), amit a másik két csoport hasznosít majd. Erre a hallgatók összesen 30 percet kapnak.

Miután az összes szót kikeresték, és elkészültek a feladatok létrehozásával, összesítjük a szavakat Google Driveban, leellenőrizzük azok helyességét, megbeszéljük azok jelentését, majd ha minden rendben, megosztjuk egymással a feladatokat. Ezáltal mindenkinek lehetősége nyílik otthon is hozzájutni a szólistához. Mindez kb. 20 percet vesz igénybe. A maradék 10 perc a hallgatók számára nyitott, kérdezhetnek az órával és a feladattal kapcsolatban (kénytelenek lesznek, mert a ZH előtt erre több lehetőség már nem lesz), elmesélhetik társaiknak, hogyan oldották meg hatékonyan a feladatot, illetve elmesélhetik további tapasztalataikat az ehhez hasonló órákat tekintetbe véve.

Közösségi könyvjelző

Tanárként fontosnak tartom, hogy diákjaim az IKT lehetőségeit mind a tanórán, mind otthon hasznosan fel tudják használni, igénybe tudják venni. Éppen ezért úgy vélem, hogy az EdShelf internetes közösségi oldal sokat segíthet ennek kivitelezésében.

 Az orosz nyelvhez és természetesen más nyelvekhez is találunk hasznosabbnál hasznosabb feladatokat, gyakorlatokat az oldalon. Amit én otthoni feladatnak el tudnék képzelni, az a flash kártyák használata, amivel szép számban találkozhatunk az oldalon (pl.: https://edshelf.com/tool/declans-russian-flashcards/). Ez azért jó, mert cirill betűkkel írja le a szót, amit ha szeretnénk, akár meg is hallgathatunk. Ezután kell a diáknak a szó angol megfelelőjét leírnia. Ezzel a feladattal a kétnyelvű diákokat céloznám meg, akik angol-magyar anyanyelvűek és oroszul tanulnak, vagy akik magyar-orosz anyanyelvűek és angolul tanulnak. Azt gondolom, hogy ez esetben az életkor nem meghatározó, a szint viszont igen, ugyanis leginkább kezdő szintűek a gyakorlatok.

 A következő, ami már inkább kisebbeknek (kb. 10 éves korig) lehet érdekes a sok játékosság és szín miatt, az egy ábécé tanuló alkalmazás (https://edshelf.com/tool/letters-app/). Abból kifolyólag, hogy a betűk angol, orosz és ukrán nyelven érhetők el, angol anyanyelvűeknek ajánlanám, akik oroszul, esetleg ukránul szeretnék elsajátítani az alapokat. Ez az órába is nagyon jól be lehetne építeni, hiszen sokkal interaktívabb, mint táblára vagy papírra írattatni a tanulókat.

 További szótanulási lehetőség, és ami a legjobb, különféle nyelveken (van angol és orosz is): https://edshelf.com/tool/memwalker/ Itt a hangsúly ugyan a szótanuláson van, mégis megtalálhatók frazeologizmusok is a feladatok között. Ez már nem feltétlenül kezdőknek lett kitalálva, én inkább a nagyjából A2-B1 szinten beszélőknek ajánlanám, akár órai feladatnak is betenném. Például óra végén levezetésnek elvégeztetnék egy-két feladatot, és kiadnám, hogy gyűjtsenek 10 ismeretlen szót (a csoport közösségi oldalára). A házi feladat pedig ezen szavak megtanulása lenne.

A végére hagytam azt, amiről úgy gondolom, hogy a leghasznosabb nyelvtanulás szempontjából: az újságcikkekből és egyéb internetes olvasmányokból való tanulás (https://edshelf.com/tool/lingua-ly/). Ez már nagyjából B2-es szintű nyelvtudást követel, de természetesen ha kevésbé nehéz szöveget választ az ember, akkor A2 szinten is alkalmazható, viszont ahhoz, hogy a magyarázatok érthetőek legyenek, ez a belépőszint. A Lingua lényege, hogy újságcikket olvasva kijelölhetünk szavakat, amelyek számunkra még ismeretlenek, és ez az alkalmazás új mondatba helyezi a szót, illetve megmagyarázza annak jelentését. Ezt kiscsoportos órán olyan formában hasznosítanám, hogy különböző cikkeket olvastatnék a tanulókkal, és mindenkinek lehetősége lenne használni a Linguat (értelmezési és jegyzetelési célból is), majd röviden elmesélné a többieknek amit olvasott. Ezt jobbnak tartom mint a szótárazás módszerét, ugyanis azzal jóval több idő elmegy, illetve az ember hajlamos sokkal többet szótárazni, mint amennyire valóban szüksége van.

Mit tehetünk a technológiával, amit azelőtt nem tehettünk meg?

Digitális tanári kompetenciák

Digitális tanári kompetenciák

Igen fontos tanári kompetencia többek között A tanulási folyamat szervezése és irányítása, ám nem árt, ha a pedagógus tisztában van azzal, hogyan tud a tanórán érvényesülni oly módon, hogy kielégítse, és ezzel egyetemben felkeltse a 21. században felnövő, az internet világában zavarba ejtően otthonosan mozgó növendékeinek figyelmét. 

Ma már nem elég kiállni a katedrára és a táblára írva elvárni a diákoktól, hogy passzívan bámulják a feljegyzett anyagot (ez természetesen picit sarkított példa), esetleg néha jegyzeteljenek, mint ahogyan ez évekkel ezelőtt zajlott.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy az internet, okostelefon és társai hasznosak lehetnek-e iskolai környezetben, ill. a tanórán. Sok ellenpéldát ismerünk, ám szerencsére vannak olyan újító szándékú, nyitott tanárok, akik a diákokkal együttműködve megpróbálkoznak az új technológia tanórába való integrálásával ahelyett, hogy kizárnák a technológia világát az iskola falain kívülre. 

A csatolt videóban is láthatjuk, hogy a technológia, akár az okostelefonon lévő alkalmazások, akár egyéb eszközök, segítségünkre is lehetnek, csak tudnunk kell, hogyan alkalmazzuk őket. Használhatjuk kutatási célra, ami jó lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy saját maguk nézzenek utána egyes dolgoknak, netán fogalmaknak, hiszen erre a kompetenciára az iskolán kívüli életben is szükségét érzik majd.

Ma már rengeteg applikációt, alkalmazást tudunk megosztani diákjainkkal, vannak oldalak, ahol párhuzamosan tudnak dolgozni a tanulók, mindezzel egyszerűbbé, ugyanakkor érdekessé varázsolva a közös munkát. Az internet segítségével gyors, akár azonnali visszajelzést is kaphat a tanuló, ami nagymértékben előrelendíti a tanulási folyamatot.

Az applikációk és egyéb internetes eszközök segítségével egyszerűbbé válik a Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása is, a diákok könnyebben megjegyzik a tananyagot, hiszen ennek elsajátítása számukra érdekes, játékos módon történik, esetleg kihívást is jelent.

Végezetül fontos kiemelni, hogy egy pedagógusnak nem csupán a megszerzett tudást kell átadnia diákjainak, hanem a folyamatos önképzés mellett igazodni is kell tudnia a mai modern világ és az abban felnövő tanulóinak igényeihez. Éppen ezért szükségesnek érzem a technológia, IKT eszközök megjelenését és behozatalát az iskolába.